Naptár

 
  »

Rendszerterápia - családállítás

Értesítés a legközelebbi időpontokról

Mit akar a férfi?

Mit akar a férfi?

Hogy mit akar a férfi? Nem tudom. Egyet tudok, hogy férfinak lenni jó. Biztos nőnek lenni is jó, de arról leginkább egy nő tud beszélni. Én a magam részéről szeretek férfi lenni, mert jóban vagyok önmagammal. Elég sokszor találkoztam már önmagammal és így egészen jóba lettünk egymással. Volt idő – főleg ifjú koromban – amikor ez a viszony nem volt felhőtlen, aminek az volt az oka, hogy olyan akartam lenni, mint az apám. Az apámat igazi férfinak láttam és én úgy ítéltem meg, hogy nem hasonlítok rá – főleg külsőleg – ezért elégedetlen voltam magammal. A külső jegyekben inkább az anyámra hasonlítottam és ezt nem tartottam férfiasnak. Időre és munkára volt szükség ahhoz, hogy az anyai örökséggel együtt is férfinak lássam magam. Ma már nagyon jó érzés időről-időre felfedezni magamban mindkét szülőm külső és belső jegyeit.

Amikor férfiakkal dolgozom, mindig megvizsgálom a szülői örökséget. Hogy néz ki az arány. – Milyen mértékben hasonlítasz az anyukádra és mennyire az apukádra. Milyen motívumokat hoztál a családból, a kultúrádból, a hitedből, a közegből, ahol felnőttél.

Mitől válik egy fiú férfivá? – tehetjük fel a kérdést. Évszázadokkal ezelőtt – de itt-ott még napjainkban is - egyszerű volt a válasz. Hát attól, hogy kiállja-e a próbát. Ha egy fiú túlélte az erőpróbát – mondjuk levadászott egy ragadozót – akkor elismerten férfi lett, ha a ragadozó vadászta le őt, akkor egyértelmű a válasz. Miért is volt fontos ez a próbatétel? Azért, mert a férfi a külső biztonságért felel. (A nő a belső stabilitásért.) Ez azt jelenti, hogy a férfinak meg kell védenie a családot, a törzset, a nemzetséget, a népet, a társadalmat.

Ahhoz, hogy megvédjünk valamit, vagy valakit, pontosan tudnunk kell a határokat. Hol van az a pont, amikor be kell avatkozni, amikor meg kell indítani az ellentámadást. Ez a közeg amiben élünk, sok szempontból torzult. Legfőképpen a határokat illetően. A mai ember számára minden nyitva van és elérhető, nincsenek határok, az új technológiák segítségével bárkit és bármit elérhetek és persze engem is bárki és bármi megtalálhat. Ezáltal a modern társadalomban bármi lehetek, bármilyen szerepet felvehetek, lényegében nincsenek szabályok. A mai férfi – jó esetben - csak elméletben tudja, hogy adott esetben kit, vagy mit is kellene megvédenie. Nincs és nem is volt próbára téve. Nem tudja, hogy mit jelent megharcolni valamiért. Lehetőségek vannak, amelyek közül választhat, de a választása sem a sajátja, hanem gyakran a nő tanácsára hagyatkozik. A nőére, aki éppen mellette van és aki sok esetben inkább az „anyja”, mit a társa.

A férfi szerep megjelenítése – és a nőié is – ebben a világban az esztétikumra irányul. A fiatal férfiak és nők edzeni járnak egy mesterséges közegbe, ahol gépekkel szimulálnak fizikai terheléseket, de nem azért, hogy jó kondiban legyenek, hanem az esztétikum miatt.

Vissza a határokhoz. Ha a tágabb világban elmosódnak a határok, akkor minden szűkebb rétegben is elmosódnak. Ez lemegy egészen a férfi-nő szintre is. Hol van a férfi szerep határa és hol van a nőé? Férfiként lehetnék nő és nőként lehetnék férfi? Igen, minden további nélkül. Ilyenkor nem történik más, mint a határok felszámolása.

A határokat nem érzékelő, bizonytalan férfi szerep „tünetei”: a bizonytalan párválasztás, félelem a családalapítástól, félelem az apaságtól, félelem a felelősségvállalástól. Manapság a harmincas férfiak szorongva húzódnak vissza a biztonságot jelentő szülői fészekbe. A szülők pedig vállalják – amíg tudják – a további gondoskodást, törődést.

Határok nélkül, keretek nélkül zavar támad a rendszerben és bizonytalanná válik minden szerep.

Ja…és mit akar a férfi? Túlélni. Túlélni a szerepvállalást. Túlélni a pillanatot, amikor szembesül azzal, hogy férfiként kellene cselekednie. Jobb inkább eltűnni, beleolvadni egy állapotba, ami sem nem férfi, sem nem nő.

Jó férfinak lenni és persze jó nőnek is lenni. Drukkolok, hogy mindenki megtalálja magában az egyensúlyt és hogy fel merje vállalni a férfi és a női szerep határait!

www.mitakaraferfi.hu