Az apa félelme
Nemrég egy apával beszélgettem, aki nagy aggodalommal figyeli a fia életét. A fiú 20 éves és a külső szemlélő számára teljesen "normális" életet él. Tanul, sportol, szórakozik, tehát jól van. Viszont van egy jelenség, ami időről-időre felbukkan a fiú életében: gyakran megsérül. Kisebb nagyobb balesetekről, sport sérülésekről, ficamokró, törésekről van szó. Kétségtelen, hogy különösen a sportban, ez a fiú nagyon dinamikus, sokat vállaló, már-már vakmerő dolgokra képes. A reménytelennek tűnő helyzetekbe, gondolkodás nélkül beleveti magát. Ez az, ami az apának szemet szúrt. Hirtelen meglátott a gyerekében valami ismerős dolgot. Meglátta saját magát, húsz évesen. Elmesélte, hogy fiatal korában - a fiához hasonlóan - sokszor ő is meggondolatlanul vetette bele magát a veszélyes helyzetekbe. Szerette az extrém sportokat, különösen a sziklamászást. Többször előfordult, hogy a csapatból elsőként, minden biztosítás nélkül vágott neki egy-egy sziklafalnak. Ez egészen addig tartott, amíg egy alkalommal megérezte, hogy az életével játszik. Megmutatta magát a Halál érzése.
Az apa meglátta, hogy a fia, hasonló úton jár. Szinte kívülről látja önmaga valamikori énjét. Ez pedig aggodalmat váltott ki belőle. Sajnos, nem tud mit tenni, nem mentheti meg a gyerekét. Azt viszont megteheti, hogy feltárja a családi rendszerében történt traumát, ami a férfiakat önmaguk veszélyeztetésére készteti. Ha ez sikerül, akkor lenyugodhat a rendszer.