Apám által, önmagam.
A legjobb barátom - aki 15 évesen veszítette el az apját - hosszú évek (évtizedek) után úgy döntött, hogy szembenéz a múlt fájdalmas emlékeivel. Visszament gyermekkora helyszínére és felidézte az akkori élményeket. Úgy gondolta, hogy ideje megtudnia néhány új dolgot az apjáról, aki tragikus körülmények között lépett ki a családból. Miután megtörtént a "találkozó", azt mondta nekem: - "Tudod, valójában nem az apámról akartam többet megtudni, hanem önmagamról. Így talán jobban megértem, hogy miért vagyok olyan, amilyen."
Azt hiszem, ez a valódi önismeret útja. 35 év kellett hozzá, de megvalósult az új rálátás, amely segít a továbblépésben.