Aktuális programok

Naptár

«  
  »
h k s c p s v
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 

Rendszerterápia - családállítás

Értesítés a legközelebbi időpontokról

A kulcs, az összefüggések felismerése

A kulcs az összefüggések felismerése

Interjú Kiss Péterrel a családállításról

Szerkesztette: Brávácz Alexandra

2014.03.24.

 

Vannak, akik idegenkednek a családállítástól, sarlatánságnak tartják. Van bármilyen megmagyarázható tudományos alapja annak, ami történik?

- Szó sem lehet sarlatánságról! A családállítás valójában egy rendszerterápiás módszer, amely magában foglal több, már jól ismert pszichoterápiás eljárás elemeit. Tehát ebből a szempontból jól értelmezhető a terápiás folyamat. A rendszerben való gondolkodás, illetve a rendszerszemléletű probléma megoldás lényege pedig az összefüggésekben való vizsgálódás. Minden olyan tényező figyelembevétele és beemelése történik, amely hatással van egy kialakult helyzetre.

Egyébként az elmúlt években, Németországban és Ausztriában, a családállítást már beemelték a "hivatalosan" elfogadott terápiás módszerek közé.

Miben tud segíteni ez a módszer és kiknek javaslod?

- A családállítás - mint minden más terápiás módszer is - abban segít, hogy feltárjuk a problémánk hátterében húzódó okokat. Mindazoknak javaslom ezt a módszert, akik segítséget szeretnének kapni a tisztánlátásban - legyen az testi vagy lelki szintű tünet illetve megjelenő probléma. A tapasztalatom az évek során az, hogy a problémák teljes tárháza megjelenik, lényegében véve szinte mindent meg lehet vizsgálni és meg is lehet oldani a rendszerterápiával.

Te mikor és hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a módszerrel?

- A családállítással nyolc évvel ezelőtt találkoztam. Az ott tapasztaltak nagy hatással voltak rám és a folyamat felkeltette annyira az érdeklődésemet, hogy mélyebben is meg szerettem volna ismerni a módszer lényegét. Ráadásul az elveket jól össze tudtam kapcsolni a korábban szerzett pedagógiai és pszichológiai ismereteimmel. A módszer elveit és technikáját Angster Mária pszichoterapeuta, Peter Orban német pszichológus és Wilfried Nelles német szociológus, pszichológus által ismertem meg.

Mióta dolgoznak világszerte ezzel a terápiával?

- A családállítás Bert Hellinger német terapeuta nevéhez fűződik, ő fogalmazta meg a módszer alapvetéseit és a mai napig dolgozik és formálja a módszert, mivel lényegében egy "fiatal" eljárásról van szó. Hellinger arra figyelt fel, hogy problémáink kialakulását nem lehet csak a saját életünk eseményei alapján megérteni. Úgy tűnik, mintha sorsunk elválaszthatatlanul összefonódna a családunk tagjainak sorsával…Itthon egyébként több mint tíz éve találkozhatunk ezzel az eljárással.

Van, aki összetéveszti a fogalmi hasonlóság miatt a családterápiát és a családállítást, mi a különbség?

A családterápia egy szakmai keretek között strukturált módszer, míg a családállítás a szabad, organikus folyamatok követésén alapul.

Miért van erre ma szükség Magyarországon?

- Minden olyan módszerre szükség van, amely segítséget nyújt az elakadások megszüntetésében. A mai modern ember individuális szemlélete rendkívüli módon megnehezíti a világ tágabb megismerését. Ehhez a megismeréshez vezet vissza minket a családállítás.

A Kikelet Központ honlapján úgy hirdettétek meg a programot, hogy állítónak és segítőnek is lehet jelentkezni a terápiára, ez pontosan mit jelent?

- Ez azt jelenti, hogy a munka csoportban zajlik és állítók (akiknek a problémájával dolgozunk) és segítő résztvevők is jelen vannak. Fontos, hogy a segítők számára is rendeződnek a rendszerben megvilágított elakadások. Minden csoport egyszeri és megismételhetetlen, a résztvevők önkéntes módon jelentkeznek, de úgy tűnik soha nem véletlen a találkozás.

Az én szerepem a terápia alatt pedig a felügyelet. Én terelgetem és biztosítom a folyamat kereteit. Ügyelek arra, hogy a történések biztonságos keretek között menjenek végbe és segítem a kliens "útját" a kérdés felvetéstől a válasz megtalálásáig. 

Hogy tudják felvenni idegen emberek a család tulajdonságait, gondolatait, érzelmeit? Hogy tudnak belebújni általuk nem ismert személyek bőrébe?

-  Az eljárás során az egyén problémáját a családi rendszerben történt traumákkal való összefüggésekben vizsgáljuk, ezért van szükség arra, hogy az egyes családtagokat megjelenítsünk. Ezt a feladatot vállalják a segítők. A segítők, amikor belépnek egy szerepbe, a fizikai érzeteik által tudnak választ adni a kérdéseinkre. A pillanatnyi közérzetük mutatja meg az adott családtag állapotát, reakcióját.

Hogyan zajlik maga az állítás?

- Az állítás az anamnézissel kezdődik, a kliens elmondja a probléma lényegét, illetve a tünetei jellegét. Ezt követően megnézzük, hogy a családjában milyen traumák történtek, mely családtagokat ért valami tragikus történés. Ezután a csoportból kiválasztjuk azon családtagok képviselőit, akik érintettek voltak a történésben. A képviselők szabadon mozognak a térben és közben figyelemmel kísérjük a reakciókat és a fizikai érzetek változását. Időnként mondatokat mondunk, amelyek egy-egy helyzet tisztázását célozzák. Ebben a folyamatban a kliens szépen halad előre és végül megvalósulhat egy új rálátás és új megélés, amely kimozdíthatja őt az elakadásból.

Konkrét kérdéssel kell érkezni a terápiára?

- Ha nem is konkrét kérdéssel, de egy jó probléma felvetéssel érdemes nekiindulni a munkának.

Jöhetnek többen a családból az adott alkalomra?

- Jelentkezhetnek családtagok együtt a csoportba, de szabályok vannak arra, hogy miként vehetnek részt a munkában. Például a gyerek nem lehet jelen akkor, amikor a szülővel dolgozunk. Fordított esetben pedig a gyerek dönthet arról, hogy a szülő ott legyen-e, vagy sem.

Mitől más ez a terápia, mintha pszichológushoz mennénk?

- Ha a pszichológus alatt az egyéni terápiás munkát értjük, akkor azt kell, mondjam, hogy az egyik nem váltja ki a másikat. Az egyén helyzete és állapota határozza meg, hogy milyen úton halad előre. A módszerek inkább kiegészítik egymást.

Mi a terápia kulcsa?

- Az én módszerem az összefüggésekben való vizsgálódás és feltárás. A terápia kulcsa az összefüggések felismerése.

Ütköztél már nehézségekbe?

- Nehézségek mindig előállhatnak. A legnagyobb nehézség, ha a kliensnek határozott koncepciója van a problémájával és a megoldással kapcsolatban. Ez adott esetben lehetetlenné teszi az előrelépést.

Viszont biztosan sok sikerélményed és örömöd is volt.

- Persze. Minden eset sikert jelent, mert azt látom, hogy az emberekben ott van a szándék a változásra. A legnagyobb öröm pedig az, ha később azt látom, hogy valaki jelentős mértékben elmozdult és megtalálta a valódi helyét. Különösen örülök a betegségből kigyógyult klienseknek és azoknak a kismamáknak, aki korábban már lemondtak az anyai örömökről.

 Vannak, akik többször jönnek, vagy elég egyszer részt venni?

- Egy módszer hatékonyságát az határozza meg, hogy a kliens mennyire tud kapcsolódni hozzá. Ez igaz a családállításra is. Ha valaki át tudja adni magát a családállítás folyamatának, akkor nagyon hatékony módon tud dolgozni a problémáján - vannak tehát visszatérő kliensek, de vannak, akik egy alkalomra koncentrálva próbálnak rendet csinálni.

Hogy lehet felvenni olyan családtagokkal a kapcsolatot, akik már nem élnek?

- A családállításban nem teszünk különbséget az élő és a már eltávozott családtagok között. A képviselői érzékelés egyformán mutatja az élő és halott családtagok "lenyomatát". Az információ ott van a rendszerben.

Milyen módszereid vannak arra, hogy a munkádat ne vidd haza? Fontosnak tartod egyáltalán ezt?

- Nagyon fontos, hogy a terapeuta ne vonódjon be a kliens történetébe. Ennek elkerülése érdekében a terapeutának ki kell tisztáznia a saját dolgait. Legalább 70-80%-on kell lennie annak, aki terápiás munkát vállal. 

Szerinted miért nem vagyunk tudatosak, miért vannak tudat alatt sokszor megoldatlan ügyeink, miért nem látunk rá világosan problémáinkra?

- Szerintem éppen az a baj, hogy nagyon is tudatosak vagyunk. A tudatos jelenlét elnyomja az érzések által felszínre kerülő tiszta információkat. Folyamatosan a tudatunk és az érzésünk között "liftezünk". Nem bízunk az érzéseinkben és ez gátolja a tiszta rálátást.

Mennyit számít a hit, a beleérző-képesség a terápia során?

- A hit önmagában nem segít a kapcsolódásban. Nem hinni kell egy módszerben, hanem érezni a módszer hullámhosszát. Ha megtaláljuk a megfelelő frekvenciát, akkor átadhatjuk magunkat a folyamatnak.

Mi az, amit biztosan ne várjunk el, ha családállításra megyünk?

- Amit biztosan nem szabad elvárni a családállítástól és általában egyik módszertől sem, az az abszolút megoldás. Nincs abszolút módszer, amelyik önmagában "megcsinál" mindent. A családállítás is egy eszköz, amely rendelkezésre áll és dolgozhatunk vele.

Hogy fér meg a családállítás a hitekkel, vallásokkal? Buddhizmussal, hinduizmussal, vagy a kereszténységgel összeegyeztethető?

- Minden hitrendszernek megvannak a saját probléma megoldó módszerei. A kérdés az egyén szemléletében van. Ha nyitott vagyok a világra, akkor bármelyik hitrendszerhez is tartozom, képes vagyok befogadni az új, támogató eszközöket.

Elárulod nekünk, hogy a te saját családodban is volt-e olyan probléma, amin segített a terápia?

- Természetesen! Én is oldottam már meg saját problémáimat ezzel a módszerrel.