Aktuális programok

Naptár

h k s c p s v
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 

Rendszerterápia - családállítás

Értesítés a legközelebbi időpontokról

Háború, háborodás, elmeháborodás

 Ahogy kinézek a kertre, látom a virágzó gyümölcsfákat, a zöld levélkezdeményeket, az ébredő életet. A fecskék első csapata is megérkezett és a kis utazók elfoglalták a – hosszú évek óta biztos –szálláshelyüket. Mira a rangidős cica összegömbölyödve fekszik a lábamnál. Kicsit távolabb Nimród, a nyugdíjas – nem lát, nem hall – kutyánk alszik. Béke van. Csend.

Mégis van bennem valami nagyon távoli és mégis jelenlévő nyugtalanság. Azokra gondolok, akik hozzám hasonlóan várták a tavaszt, a napsütést, a levegő friss illatát, az új életet. Azokra gondolok, akiket mindettől megfosztott a háború. A háborodás, a megháborodás, az elmeháborodás. Hová lehet még ezt fokozni? Hol van az a végső ütközet, az a támadás, az a feltámadás, ami után végre kitisztul minden? Ami után felébred a tiszta szellem és a tiszta lélek.
Vajon kié a felelősség, hogy ismét végveszélybe sodródunk? Politikai-, társadalmi-, gazdasági elemzések…túl sok az okoskodás. A válasz az emberben van. A háborút, a konfliktust, a szembenállást nem az emberek csinálják, hanem egy ember. A többiek csak elhiszik neki, hogy igaza van. Ezzel az „igazsággal” szemben egyetlen fegyver van, a kollektív felelősségvállalás. Ez az, ami ébredezni látszik Európában.
A közös érdeket a személyes fölé helyezni. Ettől válik az ember, Emberré.