Naptár

h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 

Rendszerterápia - családállítás

Értesítés a legközelebbi időpontokról

Adok-kapok

Az elmúlt napokban több "naplós" gondolat is megfogalmazódott bennem, de végül a tegnapi csoport munka - talán nem véletlenül - "kiválasztotta" az aktuálisat. A szülő és gyerek közötti adok-kapok egyensúlyáról van szó. Pontosabban, arra a gyakori jelenségre gondolok, amikor a szülő megfogalmazza igényét a gyerekével szemben. A szülő szájából olyankor elhangzik az a mondat, hogy: "Valamit vissza kellene kapjak abból, amit adtam." Ez a mondat, vagy inkább elvárás, a felnőtt gyereknek szól. Nézzük meg, hogy miről is van itt szó. A szülő - a legnagyobb értéket - az életet adja a gyereknek. Akkor, amikor a szülő azt mondja, hogy szeretne visszakapni valamit abból, amit adott, akkor valójában a gyereke életének egy részét kéri vissza. Ha a gyerek- a jó gyermeki lelkiismeret alapján - megpróbálja teljesíteni a szülő kérését, akkor ezt csak úgy tudja megtenni, ha lemond az életének egy részéről. Ez pedig azt jelenti, hogy nem tudja megvalósítani a saját életét. Ilyen esetben a gyerek elveszti (visszaadja) azt az értéket, amit tovább kellene adnia. A legrosszabb esetben nem lesz társa, nem lesz gyereke, nem lesz családja. Elakad az élet áramlása.

A gyerek amit kapott, majd

A gyerek amit kapott, majd továbbadja a saját gyerekének. A jót és sajnos a rosszat is...

Választás kérdése

Ne haragudj Orsi, jól lemaradtam a saját naplómról. Mostantól odafigyelek a korábbi bejegyzésekre is.

Szóval, én azt gondolom, hogy nem a jó és rossz továbbadásáról van szó, hanem inkább arról, hogy mi magunk választunk a "kínálatból". Mindannyiunk családi rendszerében vannak jó és rossz dolgok, sok jó történés és sok trauma is jelen van. Az, hogy a belső érzékelésünk melyik irányból veszi az adást, azt sajnos nem tudjuk követni. Valami jelen van az életünkben, - akár jó, akár rossz - amire nem találunk magyarázatot, de elég ahhoz, hogy annak megfelelően cselekedjünk. Ezért szükséges, hogy időnként megvizsgáljuk, hogy mit is választottunk magunknak valójában. Ez a munka önmagunkkal.