Rendszerterápia - családállítás

 Amikor valaki úgy érzi, hogy az abszolút tudás birtokában van, az valójában az ego megnyilatkozása.

" Csak egy utógondolata a családállításnak, ami tegnap tudatosodott bennem.

Mindenek előtt, az Életedről van szó, ami nem kicsi és nem hülye. 

Nemrég egy apával beszélgettem, aki nagy aggodalommal figyeli a fia életét. A fiú 20 éves és a külső szemlélő számára teljesen "normális" életet él. Tanul, sportol, szórakozik, tehát jól van.

A világ, amiben élünk, folyamatosan azt közvetíti felénk, hogy legyünk tervszerűek. Fogalmazzuk meg a céljainkat és legyünk következetesek azok elérésében. Gyakran ez a Terv már hamarabb megszületik, mint mi magunk.

Az elmúlt napokban kaptam egy sms-t: "Kedves Péter! ..............Éva vagyok, novemberben voltam .............ban családállításon. Képzeld, kisbabát várunk, 7. héten tartunk, tökéletesen vagyunk, 4.5 mm-el. Nagyon szépen köszönöm a segítségedet.

A csalódás fájdalmas dolog és éppen ezért sokan félnek tőle. Pedig a csalódás nem más, mint találkozás a valósággal. Néha azt a taktikát választjuk, hogy inkább bele sem kezdünk az újba, hogy elkerüljük a kudarcot, a csalódást.

Vannak könyvek, amelyeket érdemes többször elolvasni. Egy-egy gondolatot - vagy talán inkább bölcsességet - másképpen értelmezünk 20, 30, vagy 40 évesen.

Az elmúlt napokban egy ismerősöm felhívta a figyelmemet egy kritikus írásra, amely kíméletlenül nekimegy Hellingernek, a családállításnak, sőt még Rupert Sheldrake-nek is, aki teljesen más kutatási területen dolgozik.

Már egy ideje dolgozunk. Lassan kirajzolódik a valós kép. Egyre több sérülés kerül felszínre, de egyidejüleg érezhető a gyógyulás is. Felismerni, ami van. Ez a cél. A rendszer egyik eleme a helyére került. Apa és fia, most másképpen néznek egymásra.